Nem nagyon értettem ezt a párbeszédet ma du. a parkban. Mi volt ez?

K.G.: Sajnos olyan irányba ment el a beszélgetés, ami nem volt kívánatos. Az előzmény annyi, hogy a képviselőtestület 1 millió forintot tervezett a 2016-os költségvetésben játszótérre. Még az sem dőlt el, hogy egy konkrét helyszínen vagy a falu több helyszínén építsünk valamit a gyerekeknek. Mindkét megoldásnak vannak támogatói és ellenzői is. Gózon Fracisco képviselőtársam ma 16.30-ra összehívott mintegy 20 szülőt a parkba egy megbeszélésre, hogy álmodjanak valamit 1 millió forint erejéig. Idáig rendben is van a dolog, mert ki más tudná jobban, hogy mi lenne a legjobb a gyerekeknek, mint a szülők. Annak ellenére elmentem erre a találkozóra, hogy az önkormányzat nem volt hivatalos. Azért mentem el, mert egyrészről érdekelt a szülők igénye, véleménye, másrészről, szerettem volna megelőzni azt a helyzetet, ami a park kerítésének építése kapcsán alakult ki. A fáradságom, kimerültségem miatt sajnos nem jól kezeltem egyes szülők ellenséges megnyilvánulásait. Jó szándékkal mentem oda, de egyes szülők ellenségként kezeltek, ezért be kellett látnom, hogy ezen a megbeszélésen én nem kívánatos személy vagyok. Aki ismer az tudja, hogy én hogyan viszonyulok gyermekekhez, Zebegény jövőjének zálogaként tekintek rájuk. Aki meg nem ismer, az továbbra is nyugodtan teheti a megjegyzéseket, vághatja a grimaszokat minden mondatom után, stb.

Azoknak a szülőknek akik úgy gondolják, hogy egymást partnerként kezelve, közösen sokkal többet tehetünk a zebegényi gyermekekért, ezek után is bármikor rendelkezésükre állok. 

Mélyen elítélem azokat a törekvéseket, amelyek a gyermekeken keresztül a szülőket kívánják felhasználni a saját politikai tőkéjük összekaparásához.

Sajnálom, hogy nem tudtam kellő higgadsággal kezelni az esetet, mert ha tudtam volna, akkor most már arról beszélhetnénk, hogy ki milyen szerepet vállal annak érdekében, hogy a lehető legjobbat teremtsük meg a zebegényi gyermekek számára.