Programom
>>>szerkesztés alatt<<<
Nézzünk végre egymás szemébe, beszéljünk egymással nyíltan, tabuk nélkül! Így fogjuk megtapasztalni, hogy milyen sok közös gondolatunk van. Ha eljutunk arra a pontra, hogy nem csak halljuk egymást, hanem értjük is, nem csak beszélünk, hanem beszélgetünk is, akkor jó úton haladunk a megbékélés felé. Ha ez a béke megvan, akkor nyugodt szívvel kezdhetjük építeni a jövőnket. Az ígérgetés és a nagy szavak ideje lejárt. Egymással és közösségünkkel kell többet foglalkoznunk és megtalálni az őszinte és emberi hangokat. Acsarkodás helyett, leljünk rá saját békénkre, vegyük észre, hogy csak egymásra számíthatunk a mi kis közösségünkben. --írtam mindezt 2013-ban, az időközi választások előtt.
Most, 2014 szeptemberében örömmel jelenthetem, hogy a másfél évvel ezelőtti álmaim megvalósulni látszanak, úgyhogy a következő testület már valóban "csak" a munkára koncentrálhat.